SZÜLŐK SORSDÖNTŐ KÉRDÉS ELŐTT

MEGKÉRDEZTÜK KRAJNYÍK SÁNDORT, A VAJÁNI REFORMÁTUS EGYHÁZI ALAPISKOLA IGAZGATÓJÁT

Igazgató úr, Ön miért tarja fontosnak az anyanyelvi oktatást, elsősorban a gyermek, de a család, a nemzet, a társadalom szempontjából is?

    Az előzetes felmérések szerint hogyan alakulhat az elmúlt évekhez képest az elvárt elsősök száma az Önök iskolájában?

    Előzetes számítások szerint 12 és 15 között lesz a beíratott elsősök száma, ami azt jelenti, hogy ismét egy számunkra ideális osztálylétszám van kialakulóban. Ez Isten gondviselő kegyelme az intézmény életében, mivel ez a létszám lehetővé teszi a hatékony és eredményes munkát az osztályokon belül.

    Melyek azok a tényezők, amelyekkel meg kell küzdenie egy magyar tanítási nyelvű iskoláknak Felvidéken?

    Két komoly nehézséggel kell szembenéznünk. Az egyik a folyamatosan csökkenő gyereklétszám. A népesség fogyása láthatóan jelen van a térségünkben, sok fiatal vállal munkát távol a szülőhelyétől. A másik nehézség a magyar gyerekek szlovák iskolába íratása. Sajnos még mindig sokan gondolják azt, hogy a Felvidéken való boldogulás csak a szlovák iskola elvégzése után garantálható. Így nagyon sok gyermeket fosztanak meg az anyanyelvi oktatástól. Ez ellen csak becsületes tanári és nevelői munkával tudunk harcolni, hogy olyan gyermekeket adjunk nemzetünknek, akik igazi tudással és erkölcsi tartással lesznek felvértezve, hogy így tegyenek bizonyságot a magyar iskolák fontosságáról.

    Mit tudna válaszolni a szülők olyan irányú kételyeire és félelmeire, mint hogy a gyermek a magyar iskolában nem tanulja meg kellőképen az államnyelvet, nem állja meg a helyét szlovák felsőoktatási intézményekben, nem tud majd érvényesülni az életben?

    Azt, hogy ezt mindenképpen el kell felejteni. Számtalan példát tudunk felhozni, melyek azt bizonyítják, hogy magyar iskolából indulva is el lehet végezni egy szlovák egyetemet. A magyar iskolába járó magyar anyanyelvű gyermek magyar nyelven tud igazi, biztos tárgyi tudásra szert tenni, ami a felsőoktatási tanulmányok alapfeltétele. A nyelvi nehézségeket rövid idő alatt le lehet küzdeni. A diákok, ha szlovák közegbe kerülnek, hamar átlendülnek a kezdeti nyelvi akadályokon, és megállják a helyüket ezekben az intézményekben. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy egyre több olyan álláshirdetés jelenik meg, melyben kifejezetten kérik az aktív magyar nyelvtudást. Ami pedig az államnyelvet illeti – miért gondoljuk azt, hogy az a magyar gyerek, aki megtanul angolul, németül, spanyolul, franciául, nem tud megtanulni szlovákul?

    Hogyan látja a nemzeti oktatatás jövőjét térségünkben?

    Ung-vidéken négy teljes szervezettségű általános iskola és több alsó tagozatos iskola működik. Nemzeti oktatásunk jövőjét egyrészt ezen iskolák mindennapos munkája, küzdelme határozza meg, másrészt pedig a magyar szervezetek és közösségek együttműködése. Épp ezért minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ez minél jobban működjön.

    A nemzeti iskolák megmaradása minden anyaországban és külhonban élő ember szívügye kell, hogy legyen. Fokozottan érvényes ez azokra az intézményekre, szervezetekre, amelyeknek megvannak az eszközeik, hogy ezt a feladatot segítsék. Melyek azok az intézkedések, amelyeket feltétlenül meg kell lépni a felvidéki magyar iskolák megmaradása és fejlődése szempontjából, kiknek kell szövetkezniük ennek érdekében?

    A végéről kezdeném. Kiknek kell összefogniuk? Mindenkinek! Minden magyar embernek a térségünkben, és minden magyar embernek a Felvidéken. A magyar anyanyelven tanító iskolák léte, megmaradása, fejlődése nem lehet politikai kérdés. Akinek módjában áll, annak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy segítse nemzeti iskoláink működését. Úgy hiszem, hogy ez nem lehetőség, hanem kötelesség!

    Köszönöm szépen a beszélgetést.