Tomojka Vojtko Bélát, a régió Bécijét szinte mindenki ismeri. Videóinak és tudósításainak igényes képi világa, egyéni látásmódja és kreatív kamerakezelése sokunk számára szerez rendszeresen örömöt és közvetít új ismereteket.
Tomojka Vojtko Béla idén három kisfilmmel nevezett be a Kulturális Filmek Fesztiváljára. A Kultfilm7 keretén belül olyan internetes filmek versenyeznek, amelyek pozitív példákkal mutatják be a Magyarországon, illetve a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit, azok nemzeterősítő szerepét.
A közönség előzsűrizése (illetve az általuk mért közösségi aktivitások-megosztások) alapján döntősnek minősülő alkotók és versenyművek részt vehetnek Tállyán 2021. augusztus 26-29 között a fesztivál helyszíni eseményein, valamint a díjátadáson. A legtöbb közösségi aktivitást elért maximum 30 db. videót pontoz a zsűri.
Ebbe a döntőbe van esélye bejutni Béci filmjeinek, ha segítünk a videók kedvelését, megosztási számát növelni. A szavazáshoz meg kell nyitnunk az alábbi videókat a fesztivál Youtube oldalán, és ott kedvelni a azokat. A videó megosztásával olvasóink is segíthetik döntőbe jutni a kisfilmeket!
„Idén 3 olyan 5, 5 és fél perces portré versenyfilmmel neveztünk be, amelyek a 20. század első felében megtörtént kegyetlenségeket mutatják be egy-egy családi történeten keresztül. Ilyenek az első és a második világháború lezárását követő intézkedések, amelyek a Kárpát-medence magyarságának egységét megbontották, és amelyek családokat tettek földönfutóvá, fosztottak meg jogaiktól, emberi méltóságuktól, férfiakat, családfőket különböző cselekkel, félrevezetésekkel küldtek kényszermunkára. Kevés ma már a túlélő, a visszaemlékező. Sok család tabuként kezelte a megtorlásokat: egyrészt meg voltak félemlítve, másrészt talán maguk sem akartak róla beszélni. Nem beszélve arról, hogy a kommunista rendszerben nem is lehetett kutatni például az elesett magyar katonák sírhelyeit, vagy a kitelepítések, a kényszermunka sem volt a közbeszéd témája. Harmadrészt, 70-80-100 év távlatából már nem könnyű pontos információkhoz jutni, adatközlőket találni. Így nem egyszerű olyan családot találni, ahol még él a számos megpróbáltatást túlélő dédszülő vagy rokon.” – mondja Tomojka Tünde, Béci felesége.
Íme a versenyművek és a hozzájuk tartozó személyes bemutatás:
A szirénfalvi Jakab Sanyi bácsi a máig meglévő egykori családi házával is egy nagyon kedves riportalany, aki a kettévágott térségben a rokonoktól hirtelen elszakítottság érzését idézte fel és életének korábbi szakaszát a világháborúk következményei nagyban meghatározták. Őt és családja történetét az akkori valósággal együtt a Fohász a pokol kapujánál című rövidfilm mutatja be.
A nagybalogi Tóth fivérek a családdal megtörtént borzalmakról nagyon sokat hallottak a nagyszüleiktől, szüleiktől. Ők az alapítói a Kerecsen Motoros Egyesületnek, amely a jótékonykodást tűzték ki célul. Róluk a Magyarság Háza felkérésére forgattunk egy egy órás dokumentumfilmet tavaly szeptemberben, ekkor ismertük meg a családjuk történetét és az ebből fakadó erős magyarságtudatukat, hazaszeretetüket. Így készült a végRendelet című portré.
A végtelenül kedves Rózsika nénit és családját Bréda Tivadar hadisírgondozó által ismertük meg, akivel a Felvidéken elesett magyar katonák sírjainak a feltárásáról, gondozásáról forgattunk. Úgy érezzük, a GondViselés… akikért a harangok szólnak című kisfilm Rózsika nénivel lett kerek, aki tizenévesen élte meg a második világégést. Naplót ír, a naplója máig megvan.
Tomoja Vojtko Béla tavaly is nevezett a Kulturális Filmek Fesztiváljára. Az akkori versenyműve, amely Nagy Enzoe Zoltánról készített portréfilm volt, tavaly közönségdíjas lett. A portréfilm itt tekinthető meg.
