2025. január 17-én rendhagyó módon emlékeztek Mécs Lászlóra Nagykaposon.
A Szent Simon és Júdás Tádé Római Katolikus Plébánia „életre keltette” egykori plébánosát. Az Ung-vidéken és Bodrogközben ez az egyetlen olyan Jubileumi templom 2025-ben, ahol magyar nyelven is mutatnak be szentmisét és teljes búcsút nyerhetnek el a zarándokok. A templom minden harmadik péntekén az „irgalmasság estjeit” tartják majd magyar nyelven, az első ilyen este Mécs László születésének 130. évfordulójára esett.
Az ünneplő közösséget, helyieket és zarándokokat, főtisztelendő Böőr Roland esperes-plébános üdvözölte, aki Mécs László életéről, munkásságáról, Nagykaposhoz fűződő viszonyáról beszélt. Örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal jelentek meg az emlékezők és hogy a Nagykaposiak őrzik, továbbadják Mécs László még ma is igen aktuális üzeneteit.
Ezt követően a 6-os számú Mécs László Cserkészcsapat tagjai emlékeztek meg névadójukról, a Vadócba rózsát oltok című vers előadásával. A szavalat azok mellett a rózsabokrok mellett hangzott el, amelyeket pont e mű alapján, a templom előtti téren 1995-ben felállított szobor köré ültettek.
Ezután következett a „A királyfi három bánata“ című vers, amelyet maga a Mécs László adott elő. Egy 1930-ból fennmaradt Magyar Világhíradó (413. adás) felvételén elevenedett meg a költő, aki saját versét szavalta. A kisfilmet a templom homlokzatára vetítették, amely a közönség soraiból nézve igencsak sajátos, ám látványos megoldás volt. Előtérben a szobor, majd a templom s annak falán maga a pap, a költő, az ember, kinek gondolatai, üzenetei ma is útmutatást tudnak adni.
Költészete ma is időszerű, melyben visszaköszön a magyarság gondja-baja, a nemzet történelme, Isten közelsége, és a természet szépsége. Mécs László, a papköltő, tudta, hogy a „véletlenek mögött Isten nevet”, és azt, miként lehet, és kell a vadócba rózsát oltani, mert csak így lesz szebbé a Föld.
