Az autizmus tízmilliókat érint világszerte, április 2-án erre hívják fel a figyelmet, kék öltözékkel, illetve középületek kék kivilágításával, és emlékeztetnek arra, hogy törődjünk autista embertársainkkal.
Az autizmus olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet és számtalan megjelenési formája van. Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint másoké. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Társas kapcsolataik is nehezítve vannak, ugyanis nehezebben értelmezik a közösség írott és íratlan szabályait, olvasnak gesztusokból, és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat. Az autizmus pontos oka még nem ismert, de szakemberek szerint a problémát genetikai és környezeti hatások együttes kombinációja okozza.
A koronavírus járvány okozta élethelyzetet átélni nehéz, autizmussal átgondolni, átélni sokkal nehezebb. Nem csak a betegséggel élőknek nehéz, de a társaiknak, szüleiknek, családtagoknak is. Ahhoz, hogy betekintést nyerjünk a világukba, hogy jobban megértsük gondolkodásukat, érdemes elolvasni Csender Levente, A különleges Meditittimó kalandjai című könyvét. A József Attila-díjas novellista első mesekönyvében két világ él egymás mellett: az egyik Meditittimó herceg autizmusából eredő különlegességeit természetesnek veszi, a másik az elfogadás és segítés helyett a hiányosságaira fókuszál, és a fiú megváltoztatására, saját képére formálására törekszik. Az előbbi a gyerekek és a mesék világa, ahol lovaskocsik, sárkányok és beszélő állatok fordulnak elő, az utóbbi a mai világunk, ahol többnyire tescós házhoz szállító autók, GPS-ek és iPhone-ok jelentik a valóságot. Az erdélyi származású író izgalmasan mutatja be ezt a kettősséget: él a magyar népmesei hagyományokkal, ugyanakkor nem fél modern eszközökhöz nyúlni.
„Minden emberhez vezet egy út, ha képesek vagyunk az Ő szemével meglátni a világot.”
