A baleset 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőműben. Ez volt az emberiség történelmében az addigi legnagyobb nukleáris energia katasztrófa. A robbanás a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában történt, mindössze 120 km-re Ukrajna fővárosától, Kijevtől, közel a fehéroroszországi határhoz.
Abban az időben a csernobili atomerőmű volt a legnagyobb a világon. A szovjet hadsereg stratégiai katonai programjának szánták. Magát a robbanást több tényező véletlen egybeesése okozta. Amellett, hogy a reaktor nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, az automatizálás is alacsony szintű volt. Április 26 végzetes éjszakáján egy kísérlet folyt, amely során a turbógenerátor egység inerciális tartományát teszteltél. Az energiatermelést lecsökkentették, a nukleáris láncreakció majdnem leállt, amelyet az operátorok energiakibocsátásának hirtelen növelése követett. Ezek együtt a hűtőfolyadék leállásával a reaktor magjában az üzemanyag túlforrósodását és a reaktor központjának megsemmisülését okozták.
Helyi idő szerint hajnali 1.24-kor, 40-60 másodperccel a kísérlet kezdete után két hatalmas robbanás következett be. Egyes vizsgálatok szerint az összes abszorbeáló rúd levétele a reaktor aktív zónájában, valamint a reaktor növekvő energiakapacitása miatt a robbanás elkerülhetetlen volt. Feljegyezések szerint az első robbanáskor a biztonsági rendszerek ki voltak kapcsolva, illetve üzemen kívül voltak. A radioaktív gőz és a hidrogén kombinációja felrobbantotta a reaktor 1200 tonnás tetejét, megsemmisítve a tetőt. Néhány másodperc múlva jött a második robbanás. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
A csernobili katasztrófa okainak vizsgálata hivatalosan azzal zárult, hogy megállapították, hogy a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat. Paradox módon, az egész csernobili tárgyalást a csernobili kultúrházban tartották, mely eredetileg zsinagóga volt. A V. I. Lenin Nukleáris Atomerőmű eseményei csak a kezdetei voltak annak az utóhatásnak, mely nemcsak a nukleáris energia biztonsági szabályait írta át, de az emberiség történelmét is.
A csernobili tiltott zóna a tragédia és a világ legnagyobb nukleáris katasztrófájának a szinonimája. Harminc évvel később a remény helyévé kezd válni. Ez az egyetlen hely a világon, ahol láthatja, hogyan hódítja vissza a természet az emberek által művelt területeket. Ez az egyik oka annak, hogy a 30 km-es zóna 2016-ban természetvédelmi területté vált. Mint Ukrajna első számú turista látványossága, a tiltott zóna a leglátogatottabb hely (az elhagyatott helyek között) a világon a maga évi 50 ezer fős látogatójával. Ma az új, biztonságosan lezárt szarkofág további száz év biztonságot ad. Ukrajna az Európai Unióval együtt azon dolgozik, hogy módot találjon a régi szarkofág és a 4-es reaktor maradványának leszerelésre és eltakarítására. Ukrajna egy turistaövezetként szeretné megőrizni Csernobil örökségét az egész világ számára. A csernobili zóna a hidegháború szabadtéri múzeumává válik.
