Karikó Katalin, az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott és Krausz Ferenc is díjazott idén
A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 330 millió forintot, vagy 0,84 millió eurót) – kiérdemli.
Méltán lehetünk büszkék, hiszen a magyar nemzet számarányához viszonyítva rendkívül gazdag Nobel-díjasokban! Büszkék vagyunk az eredményeikre, és ezúton is gratulálunk a friss Nobel-díjas Karikó Katalinnak!
Mutatjuk a magyar Nobel-díjasok friss listáját
Lénárd Fülöp (1862-1947) – 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
Bárány Róbert (1876-1936) – 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért („vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”).
Zsigmondy Richard (1865-1929) – 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”.
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) – 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.”
Hevesy György (1885-1966) – 1943-ban kapott kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.”
Békésy György (1899-1972) – 1961-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért.”
Wigner Jenő Pál (1902-1995) – 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az „atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.”
Gábor Dénes (1900-1979) – 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat „holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért”.
Milton Friedman (1912-2006) – 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
Polányi János Károly (1929- ) – 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
Elie Wiesel (1928-2016) – 1986-ban az „emberiség hírvivője”-ként kapott Nobel-békedíjat.
Oláh György (1927-2017) – 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
Harsányi János (1920- 2000) – 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért”.
Kertész Imre (1929-2016) – 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
Avram Hersko*(1937-) (Herskó Ferenc), magyar származású izraeli állampolgár, Kémiai Nobel-díj, 2004 az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért
Karikó Katalin (1955-) 2023-ban első magyar nőként kapott Nobel díjat. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman megosztva kapták biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.
Krausz Ferenc (1962-) 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett „attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását”.
Forrás: wikipedia, edu-sci.org
