Iskolai beiratkozás ideje van, sorsdöntő választás előtt állnak az óvodások szülei. Vajon miért nem egyértelmű sok magyar családban, ahol a család nyelve kizárólag a magyar, hogy a gyermeknek magyar iskolában van a helye? Szülőként szinte biztos vagyok abban, hogy minden édesanya és édesapa csakis a legjobbat szeretné gyermeke számára. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a gyermek minél jobb érvényesülése céljából hozzák meg azt a döntést, hogy szlovák iskolába íratják a magyar gyermeket:
… mert ott legalább megtanul szlovákul
… mert jobb munkahelye lesz
… mert magasabb helyre kerülhet a társadalmi ranglétrán
Világítsuk meg ezeket az érveket egy másik szempontból, a magyar anyanyelv fontosságának pszichológiai-gondolkodásbéli-társadalmi-gazdasági szempontjából!
- Egy magyar nyelvi környezetben felnövő gyermek számára a szlovák iskola idegen nyelvi környezete egyáltalán nem otthonos és nem nyújt biztonságot. Képzelje csak el, ha holnaptól egy olyan munkahelyen kellene dolgoznia, ahol mindenki kínaiul beszél: idegen nyelvű utasításokat kellene megértenie és annak megfelelően helyt állnia…
- Egy magyar nyelvi környezetben felnövő gyermeknek vajon mennyi időre lesz szüksége ahhoz, hogy eljusson olyan szlovák nyelvi szintre, hogy megérti, mit kérnek tőle és helyesen tud válaszolni? Milyen belső szorongáson megy keresztül a gyermek, ha szeretne teljesíteni, de nem érti és nem tudja? Mennyi ideig lesz hátrányban a tananyaggal? Mennyi ideig lesz lemaradva a társaitól?
- Egy szlovákul még kevésbé tudó magyar gyermek mennyire van mások cikizésének, csúfolódásának kitéve? Mert könnyen lehet, hogy hibásan ragoz és eltéveszti a sa/si-t is. Nem kell rosszindulatot feltételeznünk az osztálytársak részéről, de a nyelvi bakit mindenki észre veszi, még a felnőttek is megmosolyogják… a gyerekek pedig különböző stílusban még szóvá is teszik azt. Ön szerint teljes lelki nyugalommal áll ki egy magyar gyermek a szlovák osztálytársai elé felelni?
- Az anyanyelvünket már az anyaméhben „tanuljuk”. Egy újszülött csecsemő is felismeri az anyanyelvének az intonációját és hangzását az idegen nyelvek között. Az anyanyelv belénk ivódik, együtt fejlődik velünk, meghatározza gondolkodásunkat. Ezt a nyelvi fejlődést fékezzük le drasztikusan, ha a hatéves gyermeket hirtelen egy másik nyelvi közegbe helyezzük.
- Mennyivel egyszerűbb az anyanyelvünkön megtanulni bármilyen tananyagot! Értjük a szavakat, értjük az összefüggéseket. Tudományosan bizonyított tény, hogy az ismeretek megszerzésének leghatékonyabb módja az anyanyelven történő tanulás.
- A magyar nyelv egy egyedülálló, rendkívüli nyelv. Nincs a világon párja és nincs olyan nyelvrokona, amellyel megértenénk egymást. A nyelvtani rendszere és szókincse olyan komplex és sokrétű, hogy a nyelvészek szerint ez a nyelvi gondolkodás is közrejátszik abban, hogy nekünk, magyar anyanyelvűeknek, a gondolkodásunk is más egy kicsit: ezen elmélet szerint azért is került ki a legtöbb Nobel-díjas a magyar nemzet soraiból, mert gondolkodásunkat anyanyelvünk komplexitása még inkább fejleszti.
- Ha egy hatéves gyermek szlovák iskolába kerül, akkor számára a magyar nyelv használata visszaszorul a családi színtérre. A természettudományok és humán tantárgyak szókincsét csak szlovákul tanulja meg, míg a magyar iskolában megtanulná magyarul és szlovákul is. A családi színtérre visszaszoruló magyar nyelv akaratlanul is sorvadásnak indul: nem bővül a szókincs, különböző területek témáiról már nehéz magyarul párbeszédet folytatni. Így válik édes anyanyelvünk konyhanyelvvé.
- Egy szlovák iskolába járó gyermek a tanulmányait a legnagyobb valószínűség szerint szlovák középiskolában és egyetemen folytatja majd. Baráti köre innen kerül majd ki, valószínűleg társat is ebből a nyelvi közegből választ majd. Statisztikák szerint a szlovák-magyar vegyes házasságokban egy-két-három generáción belül megtörténik a teljes nyelvváltás...és az unokák már nem értik a nagyszülők nyelvét… Ne csodálkozzunk, ha tíz évente kiderül, hogy a felvidéki magyarság nagy léptekkel halad az elfogyás felé.
- Nyelvtudás. A szlovák iskola nem nyelviskola. Nem azt kell benne látnunk, hogy megtanítja a gyermeket szlovákul. Egy idegen nyelvet, legyen az akár szlovák, akár angol vagy más, megfelelő tanulmányokkal és megfelelő környezetben egy fiatal elme könnyűszerrel képes megtanulni! Csak a szlovák nyelvtudás miatt nem érdemes szlovák iskolába járatni a gyereket… többet veszít, mint nyer.
- Mitől fosztja meg a szlovák iskola a magyar gyermeket? Hihetetlen gazdag irodalmunktól: a mondáktól, versikéktől, mesevilágtól, novelláktól, regényektől. Megfosztja a történelmi tudásától: szlovák iskolában senki sem fog neki Hunyadi Jánosról, a világhírű hadvezérről mesélni. Megfosztja a kultúránktól, hagyományainktól, népszokásainktól. Megfosztja nemzeti büszkeségétől...
- „Mert jobban érvényesül majd.” Ez a legnagyobb tévedés. Soha semmilyen statisztikai adat nem mutatta ki, hogy a magyar iskolába járó diákok rosszabbul szerepelnének a társadalmi-gazdasági életben, mint azok, akik szlovák iskolába jártak. Sőt! Egy korábbi kutatásunkban Vince László kollégámmal azt állapítottuk meg, hogy statisztikailag SEMMILYEN összefüggés nincs egy személy végzettsége és iskolájának nyelve között. Vagyis nem lesz valaki sikeresebb csak azért, mert szlovák iskolába járt, hanem azért lesz egy gyermek sikeres, mert megvannak hozzá az adottságai, és azokat jól kamatoztatja. „A siker kulcsa a szlovák iskola”- ez csupán felvidéki legenda...
- Vajon melyik munkaerő-piac kínál nagyobb lehetőségeket a felnövekvő gyermeknek? Ha beszéli ötmillió szlovák nyelvét, de magyarul helytelenül ír és kommunikál, így jó eséllyel elbukik már az első magyar állásinterjúján… VAGY ha tökéletesen műveli anyanyelvét, a 15 milliós magyar nemzet nyelvét, és mivel igényes, tökéletesen megtanul az ötmilliós szlovákság nyelvén is (a többi idegen nyelvet most hagyjuk figyelmen kívül)…? Ön szerint?
- Ahány nyelvet beszélsz, annyi nyelvet érsz. Ha a gyerek kikerül az életbe, óriási előnye származik abból, hogy magyar iskolában megtanult szlovákul és magyarul is anyanyelvi szinten beszél. A világ abba az irányba halad, hogy a több nyelven való magas szintű kommunikáció már szinte minden munkahelyen elvárás.
Valószínűleg ez az írás meg sem született volna, ha súlyos évtizedek óta nem szembeszülne a magyar nyelvű oktatás azzal a problémával, hogy a szlovák nyelv tanításának módszertana nem megfelelő. Ha a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanítaná a magyar iskola az első pillanattól, akkor a gyerekek olyan könnyűszerrel sajátítanák el a nyelvet, hogy tanulmányaik végére nem lenne gond a felsőfokú nyelvvizsga megszerzése. Ha a magyar gyerek könnyen és hatékonyan tanulna meg a magyar iskolában szlovákul, megszűnne az az érv, hogy „azért íratom a gyerekemet szlovák iskolába, hogy legalább szlovákul rendesen megtanuljon, ne szenvedjen vele annyit, amennyit én”. Ha felvidéki magyarok tömegei számára megszűnne ez az érv, akkor pl. Nagykaposon, ahol 60/40%-os a nemzetiségi arány a magyar nemzetiségűek javára, nem járna több gyermek szlovák óvodába és szlovák iskolába, mint magyar tanítási nyelvűbe…akkor nem lenne kérdés, hogy magyar gyermeknek magyar iskolában van a helye.
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. (Bessenyei György)
