Az írás a Magyar Ház c. folyóiratban jelent meg (2019. 12. 13., 7. évf., 4.sz.)
Majd húsz év szünet után újra feléledt a nagykaposi cserkészmozgalom. Az egykori 6. sz. Mécs László cserkészcsapat tagjának, Tóth Kozma Katalinnak a szándékai találkoztak Ádámosy Gábor törekvéseivel,
aki különös véletlen folytán –már amennyiben véletlenek egyáltalán
léteznek– a Petőfi Program keretén belül tíz hónapon át segítette a
Magyar Közösségi Ház munkáját. Gábor, az erdélyi tordai 122. sz.
Jósika Miklós cserkészcsapat parancsnoka, természetesen azonnal lelkesen bekapcsolódott a csapatalapítási folyamatba.
Már 2018 őszétől rendszeressé váltak a cserkészfoglalkozások, közös
programok, kirándulások, amelynek megkoronázása volt a nyári Határtalanul tábor Budapesten. Itt már lelkesen csatlakozott hozzánk Hires Zsóka, aki az egykori 8. sz. Erdélyi János cserkészcsapat tagja volt
Kisráskán.
Az egész csapat nagy izgalommal várta 2019 adventjének első vasárnapját: a cserkészavatás napját. Pénteken és szombaton Danczi Ákos
csapatmentor biztosított izgalmas, élményekben gazdag programot
a gyerekeknek a helyi Magyar Közösségi Házban, amelynek vezetője és munkatársai készségesen és sokoldalúan segítettek mindenben.
A szombati foglalkozásokon részt vettek a királyhelmeci cserkészek
Szerdi Flóra vezetésével és néhány lelkes nagytárkányi gyerek, Tarr
Ivett lelkésznő kíséretében. A gyerekek teljesítettek egy „lehetetlen
küldetést”, rejtélyeket fejtettek meg, számháborúztak, dolgoztak önállóan, párban, csapatban, játszottak bent és a szabadban, bújócskáztak
gyertyafény mellett, együtt ebédeltek, finom pudingot uzsonnáztak,
pizzáztak, sokat beszélgettek és nevettek.
Ez a hétvége jó előkészítése volt a vasárnapi fogadalomtételnek. Az
újjáalakuló ünnepséget megtisztelte jelenlétével Gál Erik, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Danczi Ákos csapatmentor,
Ádámosy Gábor, Dr. Száraz János római katolikus esperes-plébános,
Dr. Iván Barnabás görög katolikus plébános, végül, de nem utolsósorban Pospisil Miklós református lelkipásztor. A két kiscserkész ígérettétele és a tizenkét cserkész fogadalomtétele után közös énekléssel zártuk a hivatalos programot, majd közösen fogyasztottuk el az ünnepi
tortát.
Ez az ünnepség fontos mérföldkő volt az életünkben. Igazi, nyakkendős cserkészekként folytatjuk tovább a megkezdett munkát.
(Tóth Kozma Katalin írása)
