2024. október 23-án Nagykaposon a Csemadok Nagykaposi Alapszervezet szervezésében a helyiek fáklyás felvonulással és megemlékezéssel adóztak az 1956-os hősök emlékének.
A fáklyás felvonulás immár több éve a Turul-szobortól indul és a Magyar Közösségi Háznál ér véget, ahol 1956-os emlékoszlop és interaktív, 1956-os emlékszoba található. Hajdu Valéria, az Erdélyi János Alapiskola tanára megemlékezésében kiemelte, hogy a szabadság utáni vágy és az ezért való küzdelem túlmutat emberi sorsokon és generációkon, ennek láttuk ékes példáját 1956-ban a budapesti utcákon.
„56-ot nevezhetjük a nemzet forradalmának is. Méltán nevezhetjük így, hiszen a magyar történelemben kevés ilyen esemény van, ahol minden társadalmi réteget képviseltette magát: tanárok, diákok, kétkezi munkások, egyszerű emberek, professzorok. És mi volt bennük a közös, hiszen mindennapi életük, vágyaik teljesen másról szóltak. Egy volt a lényeg: elég volt az akkori rendszerből. A szabadság összefogja a közösségeket, a magyar nép pedig egybeforrt, ezt bizonyítja 1956.
Október 23-nak a kulcs szava a szabadság. Az ember, a nemzet szabadsága.
A szabadság értelme nemcsak az, hogy felszabadítjuk és visszavesszük hazánkat. Nem itt ér véget a szabadság, hanem épp itt kezdődik. A szabadság értelme az, miként József Attila is írta fölszabadíthatjuk és fölszabadítjuk a saját életünket. Arról, hogy miképpen fogunk élni, milyen talajon, nekünk kell döntenünk. Nem mondhatják meg nekünk, mikor énekelhetjük nemzeti himnuszunkat és nem mondhatják meg, mikor tűzünk kokárdát a szívünk fölé.”
A megemlékezés után a jelenlévők mécsesgyújtással fejezték ki tiszteletüket az áldozatok iránt. Az eseményt végigkísérte az Erdélyi János Vegyeskar zenei programja.
