Etnikai versus nemzeti – avagy mit akarnak velünk elhitetni
Kedves olvasó, ugye Önökkel is megtörtént, hogy beszédet hallgatva, szöveget olvasva úgy érzik, hogy egy kifejezés hamis, vagy inkább fals? Ugyan úgy, mint a zenében: bántja a fülünket.
A szlovákiai magyar írott sajtó, a konzervatív is egyre gyakrabban használja az etnikai politizálás kifejezést. De hallhatjuk a hazai televízióban szlovákul, magyarul, használják magyar politikusok, vagy politizálók is bőven. Egy konzervatív sajtóorgánumban közölt cikkben tizenegyszer olvashattam. Nem tudtam a tartalomra figyelni, mert az etnikai politizálás ordított ki az egész szövegből. Új, divatos kifejezés, amit felkapott a szél, és terít vele mindent?
Hamisnak találtam, utána jártam:
nemzetiség, etnikum jelentése
Mi a különbség a nemzetiség és az etnikum között?
Több szótár áttekintése után (A magyar nyelv értelmező szótára, Magyar értelmező kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára) a következő szűrhető le:
Mindkét szónak közös jelentése a ’népcsoport’, ’ történetileg kialakult, az összetartozás tudatával rendelkező nép/népcsoport’. A nemzetiségnek van egy olyan jelentése, amely az etnikumnál nem szerepel: ’Nemzeti hovatartozás.’ pl. Mi a nemzetisége?
Az etnikum meghatározásában egy újabb mozzanat a néprajzi jelentés: „Bizonyos népre v. népcsoportra valamely időszakban jellemző néprajzi sajátosságok összessége.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
Tisztelt politikusok, újságírók! Mi a magyar nemzet része vagyunk, a nemzeti hovatartozásunk magyar. Kérjük újra használatba venni a nemzeti politizálás kifejezést, hogy a gyermekeink, unokáink ne etnikumnak minősítsék magukat. Köszönjük szépen a jövő nevében is.
